József Attila 
Hosszú az Úristen
Dinnyés József dalai
Hosszú az Úristen,
rövid a szalonna,
nyavalyás a szegény ember,
mintha gazdag volna. 

Úgy meggörbül, mintha
réti ösvény volna
s rajt libegnének a lányok
tejért a majorba. 

Hosszú és kemény is,
püspököké mégis,
rábízná pedig siralmas
dolgát a szegény is. 

Jutna neki kolbász,
asszonyának szoknya -
az ájtatos Úristenhez
vigadozva szokna. 

Délszemmel ha néz a
sokútú világra,
a legbajosabb dülőkön
a szegényt találja. 

Ha ma sincs, hogy értünk
seregekké lenne,
szegény ember, ha elpusztul,
nem is pihen benne. 

1928